A kisvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérésének akadályai

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Előző cikkünkben már megismerkedtünk a körkörös gazdasági modellek akadályainak kategóriáival. Jelen cikkben kifejtésre kerülnek az alábbiak, a tőkehiány, a kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya, az információhiány, továbbá az adminisztratív terhek.

A tőkehiány az egyik széles körben jelen lévő akadály. A szint az induló költségek, a közvetett (idő és emberi erőforrások) költségek és a várható megtérülési idő különösen fontos a kkv-k számára, mivel ezek általában sokkal érzékenyebbek, mint a nagyvállalatok bármelyike. Például egyes esetekben a termékszolgáltatási üzleti modellek (pl. Lízingszolgáltatások) magasabb előzetes költségeket igényelnek, mint az eladási tranzakciók üzleti modelljei, míg egyes termelők a termékszolgáltatásokat a termelési üzleti modellek fenyegetésének tekintik. A körforgásos üzleti modell megvalósítása szintén a termék életciklusának folyamatos nyomon követését és javítását igényli, ennélfogva a társaságnak jelentős mennyiségű erőforrást kell elkülönítenie az összes fél (azaz az alkalmazottak és az ügyfelek) elkötelezettségének fenntartása érdekében. Ezenkívül a külső finanszírozáshoz, például az EU és az állami támogatások révén, gyakran nehéz hozzáférést biztosítani, mivel a kkv-k személyzete és az irányítási korlátozások általában nem teszik lehetővé az ilyen lehetőségek gondos felmérését. A kereskedelmi bankok finanszírozását illetően a kkv-k gyakran nehézségekbe ütköznek a bankok által megkövetelt biztosítékok vagy garanciák megszerzésében. Végül, nem állnak rendelkezésre új finanszírozási módszerek az innovatív üzleti modellek előmozdítása érdekében.

A kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya széles körben elismert jelentős akadálya a környezetvédelmi beruházások megkezdésének. A konkrét, koherens és szigorú jogalkotási keret hiánya gyakran akadályozza a kkv-kat abban, hogy mérlegeljék a zöld megoldások működésbe történő beépítését. Például a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályoknak nincs koherens definíciójuk. Ezt erősíti a megfelelő piaci jel hiánya (alacsony nyersanyagárak), amely nem ösztönzi az erőforrások hatékony felhasználását vagy a körforgásos gazdaságba való áttérést. Az efféle externáliákat (környezeti költségeket), nevezetesen a közegészségügyre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, nem veszik figyelembe a termékek árában.

 Az innovációs politikák ritkán integrálják az új körkörös üzleti modell lehetőségeket, mivel fő hangsúlyuk a növekvő innovációra és a hatékonyságra épülnek. Ezenkívül a versenyjog akadályozza a vállalatok közötti együttműködést, és elriasztja a termékek körkörös kialakításának, fejlesztésének és a fordított infrastruktúrának a megértését. Egyrészt az üzleti folyamatokkal kapcsolatos ismeretek megosztása károsíthatja a vállalkozások versenyképességét, másrészt a termék értékláncokon belüli cégek közötti szoros együttműködés kartellképzésnek tekinthető. Végül arról számoltak be, hogy néhány országban a környezetvédelmi előírások végrehajtása még nem teljes mértékben hatékony, ami nem ösztönzi a vállalatokat arra, hogy melléktermékeikre keressenek potenciális vásárlókat. A vállalatok a hulladékgazdálkodást is olyan ágazatként azonosították, amely új üzleti lehetőségeket fedhetnek fel.

 A kutatás rávilágított arra is, hogy nincs információ a körforgásos gazdaság és a környezetvédelmi jogszabályok előnyeiről. A legtöbb vállalkozás soha nem hallott a „körforgásos gazdaság” kifejezésről, vagy nem értette annak jelentését. A körkörös gazdaságba történő sikeres áttérés csak kollektív erőfeszítésekkel érhető el, ehhez az ismeretek és az innováció cseréjére és terjesztésére van szükség az értéklánc különböző szereplői között. Gyakran előfordul azonban, hogy az információkat bizalmasan őrzik a vállalatok, vagy előfordul, hogy az embereknek nehezen tudják továbbadni szakértelmüket, ezáltal megakadályozva a körforgásos üzleti modellek szélesebb körű terjesztését és fejlesztését. Az új körkörös üzleti modellek korlátozott alkalmazása miatt a sikeres paradigmák múltbeli tapasztalatai, amelyek javítják a gyakorlati ismereteket, még nem állnak rendelkezésre széles körben, ami bizonytalanságot idéz elő a körkörös gyakorlatok bevezetésében. Az információcsere-rendszer hiánya további akadályt jelent a körkörös üzleti modellek hatékony bevezetése szempontjából. A titoktartás, a bizalom hiánya és a verseny kérdése (a versenyjoggal együtt, amint azt korábban tárgyaltuk) gátolja a tudás és a termékinformáció megosztását a vállalatok között, és akadályt jelent a társtermelés, az innováció és a termékek életciklusának hatékony kezelése terén.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Kis- és középvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérése

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) egyre inkább tudatában vannak a hurkok bezárásának és az erőforrás-hatékonyság javításának előnyeivel. Az előnyök közé soroljuk például az anyagköltségek megtakarítását, a versenyelőnyök létrehozását és az új piacokra való belépést. Ugyanakkor különféle akadályok – nevezetesen pénzügyi források és technikai ismeretek hiánya – kihívásokat jelentenek a kisvállalkozások számára a körforgásos gazdaságra való áttérés során. Ennek a cikknek az a célja, hogy javítsa a kkv-k tapasztalatait és megértését, a körforgásos üzleti modellek végrehajtása során tapasztalt akadályokkal és lehetőségekkel szemben.

 A körkörös gazdaság olyan koncepció, amely számos különféle gondolatiskolában és elméletben gyökerezik, amelyek megkérdőjelezik az uralkodó lineáris gazdasági rendszereket, és amelyek feltételezik, hogy az erőforrások végtelenek.

A körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek a kkv-kban történő bevezetésének akadályainak felmérése sokféle felmérésen és forráson alapult. Ezek a források elemzéseiket általában a vállalatokon, vagy kifejezetten a kkv-ken, vagy azok egy részén alapulnak, pl. kkv-k egy földrajzi területen. Ezek a vállalkozások azonban még nem tettek lépéseket a körkörös üzleti modellek felé, következésképpen válaszuk inkább az észleléseken alapuló megfigyeléseket, mint a tényleges tapasztalatokon lévőket. Ez a cikk kiterjeszti az elemzést azáltal, hogy azokra az EU-kkv-kra összpontosít, amelyek már alkalmazták a körforgásos üzleti modelleket, és így sikerült leküzdeniük a lehetséges akadályokat. Egy újszerű elem megtalálható a különböző európai országok reprezentatív kkv-ágazataiban, amelyek sikeresen bevezetik a körkörösséget az üzleti modellekbe, megkönnyítve az ágazatközi tudásfejlesztést. Ez különösen fontosnak bizonyulhat, mivel a körforgásos gazdaságra való áttérés több ágazatra alkalmazható, és hasonló utakon és mintákon is követhető.

A vizsgálataink alapján az akadályokat a következő kategóriákba soroltuk: vállalati környezeti kultúra, tőkehiány, kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya, információhiány, adminisztratív terhek, a műszaki és technológiai tudás hiánya, valamint a keresleti és kínálati hálózat. A kategóriákat az alábbiakban magyarázzuk. Ebben a cikkben a vállalati környezeti kultúra akadályait ismertetjük.

A vállalati környezeti kultúra akadályai a társaság (vezetője és alkalmazottai) filozófiájára, szokásaira és hozzáállására utalnak a körforgásos üzleti gyakorlatok megvalósításában. Például sok kkv-ban az igazgató a vállalat tulajdonosa is, és jelentős befolyással bír a vállalat stratégiai döntéseire. Ebben a tekintetben néhány kkv-menedzser pozitív hozzáállása lehet a kulcs a körforgásos gazdaságban. Ezenkívül a kkv-tulajdonosok vagy vezetők eltérő kockázatértékeléssel is rendelkeznek. A vezetők erős kockázatkerülése akadályozhatja a körforgásos gazdaság megvalósulását, míg a végrehajtásával járó előnyök felmérése után is. A változásokkal szembeni ellenállás az üzleti modelleket a hagyományos konfigurációjukba zárva tartja és komoly szűk keresztmetszetet jelenthet a mikro-kisvállalatokban. Ugyanezen kategóriába tartoznak a munkavállalók hozzáállása és viselkedése is. Míg a környezettudatos társaságnál való munkavégzés motiválhat egyes alkalmazottakat, mások idegenkednek vagy nincsenek tisztában azzal, hogyan kell megváltoztatni a szokásos üzleti tevékenységeket, egyes esetekben a zöld gyakorlatokat akár további munkaterhelésnek is tekintik.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Marketing kampányok alkalmazása a kisvállalkozásoknak

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Egyes hirdetési vagy marketing kampányok intuitív módon (vagy szerencsére) sikeresek lehetnek abban, hogy a márkát az ideális vevők értékeihez igazítják. Vannak tudatosabb és szisztematikusabb módszerek annak biztosítására, hogy üzenetküldése, marketingje vagy reklámozása sikeresen rezonáljon. Vizsgáljuk meg néhány konkrét alkalmazási területet, és azt is, hogy miért érdemes megfontolni ezeknek a marketingstratégiába való hozzáadását.

Az e-mail marketing eredményeinek kutatása már megkezdődött (kísérleti környezetben és alkalmazásban is), annak értékelésére, hogy az üzenetküldés meggyőzőbb és hatékonyabb, amennyiben egyedi személyiségi vonásokkal rendelkezik. Az üzenetküldésnek ugyanaz a hatása valószínűleg fennáll azoknál az embereknél is, akik a különböző értékeket részesítik előnyben. Tegyük fel például, hogy egy szálloda e-mail kampányt küld egy új helyről Palm Springsben. Azok a személyek, akik nagyra értékelik a hedonizmust, valószínűleg jobban igazodnak egy olyan üzenethez, amely a szálloda szórakoztató és élénk elemeiről szól (pl. A klubok és bárok közelsége). A hagyomány vagy a megfelelőség iránti egyének jobban összehangolhatók egy üzenettel, amely kiemeli a szálloda egészséges, családbarát elemeit (pl. Csendes szobák). Az ügyfelek értékeivel kapcsolatos információk személyre szabása sikeresebb kampányt eredményezhet.

A hűségprogramok nagyobb vevői elkötelezettséget és elégedettséget eredményeztek, amikor a vásárló és a program személyes értékeit összehangolták. Megállapították, hogy az ügyfelek minél inkább jól érzik magukat az értékekkel kapcsolatos programokban, annál valószínűbb, hogy újból megvásárolják az elemeket, és ajánlják a programot barátaiknak. Ezenkívül az ügyfelek 94 százaléka jelentette vágyát, hogy értesítést kapjon a hűségprogramokról, míg az embereknek csak 53 százaléka számolt be arról, hogy e-maileket kap az említett programokról. Ez a jelentés kiemeli a marketingszakemberek azon lehetőségét és szükségességét, hogy az értékadatokat személyre szabásuk során beépítsék.

Az e-kereskedelmi webhelyek az értékek személyre szabásának másik platformját kínálják. Például, ha egy vállalat felfedezi a legjobb vásárlói értéket, akkor a céloldalt cél- vagy sikerorientált üzenetkezeléssel és kialakítással formálhatja.  Ezután a társaság testreszabhatja a céloldalát barátságos üzenetküldéssel és harmonikus vagy békés tervezési elemekkel. Az adatok értékének számos módja megvalósítható az ilyen típusú virtuális platformokon.

Ez csak néhány példa annak érdekében, hogy jobban tudjon igazodni a kulcsfontosságú ügyfélszegmensekhez. Megfelelő stratégiai alkalmazásokkal az értékek felhasználhatók az üzleti célok sokféleségének megvalósításához.

Mik valójában az értékek?

 A 10 univerzális értéka következők, a megfelelőség, a hagyomány, az erő, a teljesítmény, a hedonizmus, a stimuláció, az önirányítás, az univerzalizmus, a jóindulat és a biztonság. Ellentétben a nagy öttel, amelyek többnyire ortogonálisak (vagy független konstrukciók), az értékek félkörös szerkezetben vannak összefüggesztve úgy, hogy a körön egymással szomszédos értékek korrelálódjanak. Például az eredmények és a hatalom szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Tehát egy olyan üzenet, amely felhívja a hatalmat értékelő embereket (például „Hagyja őket a porba!”) Valószínűleg vonzó lesz azokra is, akik értékelik az eredményt.

Most, hogy eljutottunk az eredményig, felmerül a kérdés, hogy vajon, hogyan lehet mérni az eredményt? A fogyasztó személyes értékeivel kapcsolatos információk mérése vagy megszerzése széles lehetőségeket teremt a személyre szabáshoz és az igénybe vehető betekintéshez számos marketing- és értékesítési összefüggésben. Az értékek összehangolása természetesen csak a személyre szabási folyamat egyik része. Mindazonáltal óriási előrelépés az ügyfelek tapasztalatainak gazdagítására és remek módja annak, hogy a kampányai széles körben elérjék őket.

 Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Kell-e egy kis üzleti vállalkozásnak a teljes minőségirányítás?

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A teljes minőségirányítás az elkötelezett erőfeszítés annak érdekében, hogy folyamatosan növekvő minőségi szintet biztosítson az ügyfelek figyelmének (és ismételt üzleti tevékenységének) megtartása érdekében. Az egész világon széles körben alkalmazott, hogy a nagyvállalatok folyamatosan vizsgálják termékeiket és szolgáltatásaikat a versenyképességük optimalizálása érdekében, különös figyelmet fordítva ügyfeleikre. Akkor miért nem tudják a kisvállalkozások ugyanezt tenni? A válasz az, hogy megtehetik. Ugyanakkor, ha egy kisvállalkozás a teljes minőségirányítást szeretné alkalmazni, akkor figyelembe kell vennie, hogy túlzott költségeket eredményezhet.

Az előnyök és hátrányok összerakásakor a vállalati siker fellendítésének lehetősége rendkívül vonzóvá teszi a minőségirányítás üzleti filozófiájának megvalósítását.

Azok, akik kezdeményezték a teljes minőségmenedzsment elemzést, rutinszerűen megtapasztalják vásárlóik igényeit, az ügyfelek elégedettségének általános növekedését, a szervezeten belüli kommunikáció korszerűsítését és a jobb problémamegoldást. Ráadásul számos vállalkozás számára lehetővé tette a munkaerő egységesítését, bár fokozottabb a motiváció, mely kulcsfontosságú jutalom, amelyet sokan remélnek a folyamat eredményeként elérni.

Mindezek a feltárások erősebb kapcsolatokat eredményeznek a beszállítókkal, kevesebb termék- és szállítási hibát, valamint az üzleti folyamatokhoz kapcsolódó hulladék észrevehető csökkentését eredményezik.

Noha a fenti értékes betekintés rendkívül vonzóvá teszi, semmi sem jár költség nélkül és ez a költség túlzott lehet, még a nagyléptékű szervezeteknél is.

Felfedve a szervezet erősségeit és gyengeségeit, a teljes minőségirányítási elemzés eredményei jelentős növekedést eredményezhetnek a munkavállalók kiegészítő képzésével, valamint a vezetés idejének aránytalan felhasználásával. Ezenkívül a folyamat magában foglalhatja a papírmunka növekedését és a kisvállalkozás egyedi igényeinek elmulasztását azért, mert a „folyamatra”, nem pedig az „eredményekre” helyezik a hangsúlyt.

Nyilvánvalónak tűnik, de minden ügyfélközpontú szervezet, akár nagy, akár kicsi, végső célja az ügyfélszolgálat. És amikor a kisvállalkozások számára bevezetjük a teljes minőségirányítást, ez exponenciálisan létfontosságú.

A kisvállalkozások gyakran korlátozzák a pénzügyeket, a személyzetet és a felszerelést, miközben szenvednek a kiszolgáltatottság terheinek, amelyek a fogyasztói magatartás kiszámíthatatlan változásaihoz vezetnek. A gyengeség ellensúlyozásának legbiztosabb módja az, hogy speciális üzletként működik, amely nemcsak egy adott rést kínál, hanem, ami még fontosabb, az ügyfélkörrel való kapcsolatépítést is.

A Lidl, a Spar és más nemzeti élelmiszerláncok napjai előtt a speciális üzletek, amelyekbe pékek, hentesek és zöldségboltok is beletartoztak, táplálékot adtak a helyi szomszédságban lévő összes családnak, gyakran több generációnak is, azáltal, hogy minden családot személyesen megismernek, és pontosan előre látják, amit ők. Szükségük van vásárlási szokásaikra, valamint más családtagjaikra.

Ennek során ezek a korai üzlettulajdonosok a termékmenedzsment és a vevői elégedettség mércéjét állítják elő, ápolva azt a gondosságot és figyelmet, amely gyakran kiterjed a munkavállalóikra is, akiket szintén hasonló család gondoztak.

A teljes minőségirányítás ezen alapvető elemének előmozdítása érdekében elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan személyzet, aki megérti a teljes folyamatot és elkötelezett a sikeres végrehajtása mellett. Ezért, csakúgy, mint a régi üzlettulajdonosoknak, a hozzáértő kisvállalkozás tulajdonosoknak minőségi alkalmazottakat kell toborozniuk és megtartaniuk, miközben képzik és motiválják őket, hogy működjenek együtt egy funkcionális csoportként, ezáltal eredményesebb a probléma meghatározás és megoldás, a folyamat végrehajtása és az átfogó termelékenység az összes üzleti folyamatban.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Kisvállalkozások kudarcainak egyik oka a tőkehiány

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A vállalkozás önmagában kockázatos. A sikeres vállalkozástulajdonosoknak képesnek kell lenniük a vállalat specifikus kockázatainak enyhítésére, miközben egy terméket vagy szolgáltatást hoznak a piacra olyan áron, amely megfelel a fogyasztói kereslet számára. Noha az iparágak széles skáláján számos olyan kisvállalkozás működik, amely jól teljesít és folyamatosan jövedelmező, a kisvállalkozások nagyobb része a működés első 18 hónapjában kudarcot vall. Annak megakadályozása érdekében, hogy egy új vagy megalapozott vállalkozás belekerüljön a kudarcot mutató vállalatok 80%-ába, meg kell értenünk, mi vezethet üzleti kudarchoz, és hogyan lehet az egyes akadályokat kezelni vagy elkerülni. A kisvállalkozások kudarcának leggyakoribb okai a tőke vagy a finanszírozás hiánya, a nem megfelelő vezetői csapat megtartása, a hibás infrastruktúra vagy üzleti modell és a sikertelen marketing kezdeményezése.

Az első számú kudarchoz vezető ok a tőkehiány. Nagyszámú kisvállalkozás közül, amelyek évente kudarcot vallanak, a vállalkozók közel fele állítja, hogy nincs finanszírozási kerete vagy működő tőkéje. A legtöbb esetben az üzleti tulajdonos tisztában van azzal, hogy mennyi pénzre van szükség a napi tevékenységek fenntartásához, ideértve a bérszámfejtés finanszírozását, a rögzített és változatos általános költségeket, például a bérleti díjakat és a közművek kifizetését, valamint a külső szállítók biztosítását. A csődbe jutó vállalatok tulajdonosai azonban kevésbé vannak összhangban azzal, hogy mekkora bevételt generálnak termékek vagy szolgáltatások értékesítése. Ez a leválasztás olyan finanszírozási hiányokhoz vezet, amelyek gyorsan kikapcsolják a kisvállalkozások működését.

Amellett, hogy forrásokat keres fel a forgótőke és az általános költségek fedezésére, az üzleti tulajdonosok többnyire hiányoznak a termékek és szolgáltatások árazásánál. A rendkívül telített iparágakban a verseny legyőzése érdekében a társaságok új termékeket vagy szolgáltatásokat sokkal alacsonyabban árazhatnak, mint a hasonló kínálatok, azzal a szándékkal, hogy új vevőket vonzzanak. Noha a stratégia bizonyos esetekben sikeres, az a vállalkozás, amely végül bezárja az ajtót, az az, amely túl hosszú ideig tartja a termék vagy szolgáltatás árát alacsonyan. Amennyiben a gyártás, a marketing és a szállítás költségei meghaladják az új értékesítésekből származó bevételeket, a kisvállalkozásoknak csak csekély lehetősége van a befejezéshez.

Az induló szakaszban lévő kisvállalatok szintén kihívásokkal szembesülnek az új termékek piacra dobásához, a bővítés finanszírozásához vagy a folyamatos marketing költségek fedezéséhez szükséges finanszírozás megszerzésében. Míg a befektetők, a kockázati-tőke befektetők és a hagyományos banki hitelek számtalan finanszírozási forrás közé tartoznak, amelyek a kisvállalkozások rendelkezésére állnak, nem minden vállalkozás rendelkezik bevételi vagy növekedési pályával ahhoz, hogy e forrásokból jelentős finanszírozást biztosítson. A nagy projektek finanszírozásának beáramlása vagy a folyamatos működési tőke igénye nélkül a kisvállalkozások kénytelenek bezárni az ajtóikat.

A kisvállalkozások megóvása érdekében a közös finanszírozási akadályoktól az üzleti tulajdonosoknak először reális költségvetést kell készíteniük a társaság működésére, és szükséges tőkét biztosítani saját pénztárukból az indulási vagy bővítési szakaszában.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1