Termék dizájn és tervezési folyamata egy termék fejlesztésénél

„Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A termék dizájn egy új termék létrehozásának folyamata, amelyet egy vállalkozás értékesíteni fog az ügyfeleknek. Az ötletek hatékony és eredményes generálása és fejlesztése egy olyan folyamaton keresztül, amely új termékekhez vezet.

Az új termék tervezésének folyamatát, vagy a meglévő jellemzőinek frissítését, általában az általuk létrehozott termékkel foglalkozó emberek, tervezők vagy szakértők csoportja, vagy a termék egy meghatározott alkotóelemének szakemberei fejezik be. Ezek az emberek alapvetően meghatározzák a termék minden tulajdonságát. A folyamat magában foglalja a szükséges kitalálást, a lehetséges ötletek összegyűjtését, a prototípusok létrehozását, majd a termék előállítását. Ezen a ponton a terméktervezőknek továbbra is végre kell hajtaniuk az ötletet, valódi termékké kell alkotniuk, majd ki kell értékelniük annak sikerét és megvizsgálni, hogy szükség van-e fejlesztésre.

A terméktervezők mérlegelik és értékelik az ötleteket, és kézzelfogható termékekké alakítják őket. Feladatuk a művészet, a tudomány és a technológia egyesítése, hogy olyan jelenlegi vagy új termékek tulajdonságait hozzák létre, amelyeket mások használhatnak. Fejlődő szerepüket megkönnyítették a digitális eszközök, amelyek most nagyobb szabadságot adnak nekik az ötletek kommunikálására, megjelenítésére és elemzésére.

A tervezési folyamat egy iránymutatást követ, és három fő részből áll, az elemzés, a koncepció és a szintézis – egy folyamatos visszacsatolási körben. Az attribútumok és funkciók mindhárom szakaszban szerepet játszanak.

Az elemzés szakaszában a tervezők úgy döntenek, hogy vállalják a projektet és megoldást találnak a felmerülő problémára. Összevonják erőforrásaikat annak eldöntésében, hogyan lehet a feladatot a leghatékonyabban megoldani. A csapat minden tagja megkezdi annak kutatását, hogy a terméknek hogyan kell kinéznie a cél elérése érdekében.

Az elképzelés szakaszában meghatározzák az ügy kulcsfontosságú kérdéseit. A probléma feltételei célokká válnak, a helyzet korlátozása pedig azokra a paraméterekre koncentrálódik, amelyek között az új tervezést meg kell építeni. A koncepció szakaszában az új funkciókkal kapcsolatos ötleteket veszik figyelembe.

A szintézis fázisában a tervezők különböző megoldásokat találnak az ötleteknek, a tervezési problémáikra. Miután szűkítették ötleteiket néhány kiválasztott csoportra, felvázolhatják a termék elkészítésének tervét. A prototípusok felépítésre kerülnek, az előző lépésben körvonalazott terv megvalósul, és a termék valódi objektummá válik.

Az értékelési szakaszban a terméket tesztelik, majd onnan fejlesztik. Bár ez az utolsó szakasz, ez nem jelenti azt, hogy a folyamat véget ért. A kész prototípus valószínűleg nem működik olyan jól, mint ahogy remélték, ezért új ötleteket kell előállni.

Az elemzés, a koncepció és az szintézis folyamatán keresztül tervezték meg a termékeket, sajátos tulajdonságokkal kiegészítve annak érdekében, hogy a termék felhasználási értéke maximális legyen a végfelhasználó számára.

A különféle termékek különféle kifinomultságúak lesznek a funkciókkal kapcsolatban. Például a svájci hadsereg kés. Különböző modellek léteznek, különböző szerszámkombinációkkal a mindennapi használatra tervezett feladatokhoz. A legegyszerűbben eladott modell csak egyetlen pengét tartalmaz, a legbonyolultabb modell számos kiegészítő szerszámot tartalmaz, például: egy kisebb második pengét, csipeszt, fogpiszkálót, dugóhúzót, konzervnyitót, palacknyitót, hasított / laposfejű csavarhúzót, körömreszelőt, ollót, fűrészt, nagyítót, golyóstollat, stb.

 Az „óriás” svájci kést, 2006-ban hozták létre, mely magában foglalja a társaság minden eddiginél komplexebb eszközét. 87 szerszámmal és 141 különféle funkcióval bír. Habár kiterjedt funkciókkal rendelkezik, nem olyan hordozható, mint más kések.

A svájci kés fejlődését jó példának tekinthetjük abból a szempontból, hogy a termék folyamatos bővítése és új tulajdonságainak hozzáadása történt a termékhez. A kiegészítő szolgáltatások túlmutatnak a termék alapvető funkcióin, és így túl bonyolulttá válhatnak, elveszítik az egyszerű kinézetüket. Úgy tűnik, hogy az extra vagy szükségtelen funkciók a kezdeti célokat meghaladó mértékben kúsznak a rendszerbe.

A jellemző kúszás leggyakoribb oka az a vágy, hogy a fogyasztó számára hasznosabb vagy kívánatosabb terméket biztosítson az értékesítés vagy a forgalmazás növelése érdekében. Ha azonban a termék eléri azt a pontot, ahol mindent megtesz, amelyre tervezték, akkor a gyártónak lehetősége van arra, hogy szükségtelen funkciókat adjon hozzá, néha a hatékonyság árán, vagy ragaszkodjon a régi verzióhoz, a javulás észlelt hiányát szem előtt tartva. Noha a funkciók kúszása pozitív hatásokkal jár, költségek túllépéséhez és a termék törléséhez is vezethet, mivel a gyártók elfelejtik az eredeti célt.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében

Csak minden negyedik új vállalkozás indul tiszta lappal, a friss vállalkozások 75 százaléka továbbra is korábbi cégekhez köthető, ugyanakkor változás körvonalazódik a magyar cégalapítási gyakorlatban – közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel.

Opten Céginformáció

Közleményük szerint 2017-ben az új vállalkozásoknak csupán 22 százaléka volt olyan, hogy sem tulajdonosi, sem cégjegyzésre jogosulti, sem címkapcsolattal nem volt köthető másik vállalkozáshoz, ez az arány idén már megközelíti a 25 százalékot. Három év alatt 35 százalékról 39 százalékra növekedett azon új cégek aránya, ahol minden tulajdonos és ügyvezető új szereplő – tették hozzá. Közölték, hogy a frissen alapított cégeknél az alapítók, az aláíró magánszemélyek átlag életkora több mint 41 év, amely alapján nem a friss pályakezdők alapítanak általában céget. Ez az arány az elmúlt években lényegesen nem változott, a teljesen új szereplők sem a fiatal korosztályból vannak.

Jelenleg 788 olyan magánszemély van Magyarországon, aki több mint 10 vállalkozáshoz köthető, valamint 5500 magánszemély köthető legalább 5 céghez. A tendencia azt jelzi, hogy a számuk még növekedőben is van – fűzte hozzá az Opten. (MTI)

A GazdaságInfó.hu Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében című hír átvétele.