Cikksorozatunk előző írásában megemlítettük a PTAC-rendszerű –összeintegrált – klímaberendezéseket, amelyek törzsrésze monoblokk jellegű: minden alkatrész megtalálható benne, a fűtési hőlámpa is (ha az adott berendezés fűtési alkalmazása nem földgáz-kapcsolatú). A monoblokk konstrukciójú klímák változat-csoportjának alternatívája: az osztott (split) rendszerű klímák modellcsoportja. A nagy átaljában kevésbé zajos split klímák ágán szét van választva a hideg oldal a meleg oldaltól, és az utóbbi oldal, mint kompresszort tartalmazó kondenzátor-egység, a kültérbe kerül, betonlapra szerelve, míg a másik egység a beltérben ventillál.gyms
A többnyire légcsatorna nélküli mini-split klímák esetében a hűtőközeg rézvezetékeken át szivattyúzódik a beltéri párologtató egységbe, amely a ventillálás során hőcserélőként is működik: hűtéskor felszívja a helyiség (vagy kisebb helyiség-együttes) levegőjéből a hőt, a hidegebb levegőt pedig elosztja a belső légtérben. A hőcsere szabályozásához tehát nem feltétlen szükségesek légcsatornák. Egyetlen háztartáshoz több mini-split készülékpár is felszerelhető, ha a külső falon van hely több kültéri egység számára. A multi-split klíma esetében viszont csak a beltéri tartozékok száma szaporul: az egyszem kültéri egység a rendszer közös központi részévé minősül, amely helyiségek hosszabb sorát, vagy az adott épület zónáit szolgálja ki. A kültér és a beltér csőkapcsolatait dekorcsatornába szokás rejteni. Mást jelent a légcsatorna: ha az adott téregyüttesben ajánlatosnak, egyben lehetségesnek mutatkozik a légcsatornázás, ilyenkor közös lesz a belső hőcserélő is („fan coil” egység), ahonnét a szellőzőcsatornák elágaznak. A mini-split és a multi-split rendszer fogalmát valamelyest egymásba nyitotta a többzónás légcsatornátlan rendszer feltalálása, továbbá a változtatható hűtőközegáramú rendszeré, vagy épp a légcsatornásan bővített hatókörű mini-split változaté.
A monoblokk klímakonstrukció háztartási alkalmazásban – vagy egyéb funkciójú épület valamely termének hűtésekor-fűtésekor – nem támaszkodik légcsatornára. Ilyenkor a szabad ég alatti kültéri falon nincs készülék, csupán szellőzőrések látszanak, kettős korong alakban. A kondenzációs tekercs oda, a falba épített hüvely külső oldalához ér ki, míg a párologtató részt a vezérlőelemekkel együtt (hőszivattyú, tápkábel, inverter, termosztát) a beltéri készülék hordozza, bentről jól kezelhetően, könnyen cserélhetően. Ha viszont a monoblokk mondjuk egy nem is földszintes hotel központi klimatizálását végzi, más a helyzet: ilyenkor a – megnövelt teljesítményű – készülék a padlásra, vagy akár a kültérbe is kerülhet, hogy szétágazó légcsatornákon át érvényesítse munkáját, miután a beltéri szellőzőrácsok rendszere kiépült.
Monoblokk klímának a telepítés-igényes integrált klímát szokás nevezni, vagyis a mobil klímát nem, bár persze ez is „egydarabos”. További eset az ablakklíma, amely nemcsak a monoblokk kategóriára tekintettel képez műszaki határjelenséget, hanem a mobil klíma kategóriájára tekintve is. A hőszivattyút pedig újabban nem csak úgy emlegetjük, mint klímakészülékek alkatrészét, hanem úgy is (sőt, ma már inkább így), mint olyan technikai szerkezetet, amely sokhelyt önálló hűtő-fűtő berendezéssé formázva üzemel.
Kapcsolódó témák:
AC. S. Sytems Kft. – Klíma nagyker
A klímakérdés most a kérdés!
Klíma címszó a Netlexikonban
#klímakérdés: Írásaink között e kulcsszóra keresve megtalálja kapcsolódó témáinkat.