Hátrányos helyzetű települések vállalkozásainak lehetőségei

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Az elmúlt időszakban végzett kutatások számos akadályt azonosítottak a hátrányos helyzetű vállalkozások fenntartására. A hátrányos helyzetű csoportok által a vállalkozás kihívásainak metaanalízisére kell a fókuszt helyeznünk. Ezek a csoportok alapulhatnak például az etnikai származás vagy az életkor szerint, majd felhasználhatják az akadályok bizonyos típusainak elemzését. Ennél az elemzés típusnál a hátrányos helyzetű csoportok esetén óvatosnak kell lennünk, ugyanakkor felhívják a figyelmet a közös tényezők, amelyekkel vállalkozásuk fenntartása során szembesülnek.

Az irodalom elemzése során az önfoglalkoztatás fenntartásának akadályait soroljuk be makro- és mikrofaktorokba. A makro tényezők közé tartoznak a szélesebb körű környezeti akadályok, mint például társadalmi-kulturális és pénzügyi akadályok. A mikrotényezők között szerepel az emberi és társadalmi tőke. Az utóbbiak nagyobb valószínűséggel várnak politikai beavatkozásra, míg az előbbiek szélesebb körűek társadalmi kérdéseket és kihívásokat vetnek fel.

A társadalmi és kulturális akadályok olyanokra vonatkoznak, melyek a térbeli sajátosságok, vallások, nyelvek és társadalmi normák. Etnikai kisebbségek és bevándorlók a vállalkozók nyelvi kompetenciája és vallási meggyőződése különösen fontos ebben kontextus. Ez befolyásolhatja képességüket a társadalommal és a gazdasággal való kommunikációra, kapcsolatba lépésük az üzleti és társadalmi hálózatokkal, hozzáférésük az információkhoz, alkalmazkodásuk a helyi szokásokhoz és jogi keretekhez. Ezek különös jelentőséggel bírnak az üzleti tevékenységeik fejlesztése szempontjából. Így a hátrányos helyzetű vállalkozók által vezetett vállalkozások legitimációja komoly kihívást jelenthet fenntarthatóságuk szempontjából, mivel a vállalkozóknak meg kell győzni az érdekelteket az erőforrás-bevitel és az értékesítés területén.

A megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférés az üzleti élet egyik legfontosabb forrása a túlélés, a fejlődés és a növekedés szempontjából. Az erre vonatkozó irodalom kiterjedt és arra utal, hogy a hátrányos helyzetű vállalkozók különleges kihívásokkal szembesülhetnek a külső finanszírozás megszerzésében, különféle okokból. Először is szenvedhetnek attól, hogy nem tudnak finanszírozást keresni, mert korlátozott tőkéjük, illetve a hálózati kapcsolatuk alacsony. Bizonyos esetekben ez egy „általános kockázati tényező” lehet, a kudarc bizonyítékán alapul és alapértelmezés, vagy nincs korábbi tapasztalat, a közvetlen faji, életkor vagy nem alapján lévő megkülönböztetés. Másrészt, néhány hátrányos helyzetű vállalkozó, például etnikai kisebbségi vállalkozás tulajdonosok, alacsony gazdasági hozzáadott értékű ágazatokban működnek, magas kudarcokkal, magas kockázatot jelentenek a potenciális befektetők számára. A fenti bizonyítékok kissé vegyesek.

Az empirikus adatok azt mutatják, hogy egyes etnikai csoportok és nők esetében viszonylag alacsony a hitelképesség. Ámbár az okok ellentmondásosak. Az egyik megismétlődő téma a kedvtelen hitelfelvevői hatás. A női vállalkozók kevésbé tapasztaltak a pénzügyi irányítás területén, így általában nehezebb dolguk van a külső finanszírozás megszerzésében. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a nemzetiségi vállalkozókhoz hasonlóan a női vállalkozók nagyobb valószínűséggel tapasztalnak nagyobb pénzügyi akadályokat, mint a férfiak. Nem hajlandóak hitelt felvenni, továbbá alacsonyabb szintű adósságfinanszírozást használnak fel. Vitás kérdés, hogy a hátrányos helyzetű vállalkozók finanszírozása során megkülönböztetés történik-e.

Összefoglalva, a vállalkozások fenntarthatóságának finanszírozására vonatkozó bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a hátrányos helyzetű csoportok inkább a kereslet, mint a kínálat oldali kérdéseit hangsúlyozzák. Habár vannak olyan felvetések, amelyek azt mutatják, hogy alacsonyabb a hitelképesség a vállalkozó lakosság körében egyedi személyes tulajdonságok miatt, ezt nem feltétlenül kell megkülönböztetésként értelmezni. Az alacsonyabb szintek tükrözhetik a hátrányos helyzetű vállalkozások más dimenzióit, mint például a vállalkozás mérete, az üzleti szektor, a piaci korlátozások és az alacsonyabb szintek növekedési törekvései. Ugyanakkor ezek tükrözik a hátrányos helyzetű embereket, és szakpolitikai beavatkozás szükségességét javasolják a ciklus megszakításához a hátrányos helyzetben. A bizonyítékok azt is mutatják, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés elemzése összetettebb – a népesség meghatározott csoportjai, a hátrányos helyzet rétegei miatt inkább az üzleti élet, mint a vállalkozó jellemzői, amelyek bizonyos kontextusban működnek: hely, szektor, vállalkozás mérete.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1