A kisvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérésének akadályai (folytatás)

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A zöld üzleti gyakorlatokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek, mint például a környezeti teljesítményre vonatkozó adatok nyomon követése és jelentése, összetettnek tekinthetők, és alig elérhetők a kkv-k számára. Például sok esetben a kkv-knak ugyanazokat az adatokat kell benyújtaniuk a különféle hatóságoknak különböző formátumokban, amelyhez gyakran szükség van külső szakértők tanácsadására. Ezenkívül a körkörös üzleti modell elfogadása összetettebb és költségesebb irányítási és tervezési folyamatokat vonhat maga után.

A műszaki és technológia hiánya akadályozhatja a kkv-kat abban, hogy lineáris üzleti modelljüket kör alakúvá alakítsák. A lineáris technológiák széles körben beépültek a jelenlegi üzleti gyakorlatokba, miközben a gazdaságot a jelenlegi formájába szorítják. A szokásos üzleti tevékenységek átalakításához új fenntartható termelési és fogyasztási technológiákat (az ökotervezés, a tiszta termelés és az életciklus értékelése területén) kellene beépíteni a jelenlegi lineáris üzleti modellekbe, és hozzáértő szakemberek képesek lennének azok kezelésére. Ennek ellenére a környezetbarát technológiák iránti igény gyakran meglehetősen alacsony, és a műszaki kapacitások nem megfelelőek. Ezenkívül a körkörös terméktervezésre (ökotervezésre) és a műveletekre összpontosító technológiákba való elégtelen befektetés, a fejlett erőforrás-hatékonysági technológiák hiánya, valamint a nyersanyagok alacsony árazási jelei olyan tényezők, amelyek valószínűleg akadályozzák a körforgásos gazdaság megközelítésének elfogadását a kkv-k körében. Egy másik szűk keresztmetszet, amelyről beszámoltak, az új termékekben alkalmazott anyagkeverékek egyre növekvő bonyolultsága, ami a jelenlegi újrahasznosítási infrastruktúrával való kezelését meglehetősen nehéz feladattá teszi.

Végül a gát, amely a támogatás hiányát adja a kereslet és a kínálat hálózatainál, az a függőségi viszony, mely a szállítók és a vevők bevonására irányul. A körkörös gazdaság sikeres megvalósításához az ellátási láncban az összes fél együttműködésére van szükség. Ennek ellenére a beszállítók és a szolgáltatási partnerek vonakodhatnak bekapcsolódni az innovatív körforgásos gazdálkodási folyamatokba versenyelőnyük észlelhető kockázatainak vagy olyan gondolkodásmódnak köszönhetően, amely nem helyezi a körforgásos gazdasági gyakorlatokra a prioritását. A körkörös üzleti modell elfogadása valószínűleg megnöveli az ellátási lánc komplexitását (logisztikai, pénzügyi és jogi szempontból), és befolyásolja egy termék, folyamat vagy szolgáltatás értékláncát.  Az áttérés kezelése a körkörös ellátási láncokban időigényes, költséges és új piaci szereplőkkel való együttműködést igényelhet. Különösen a mikro-kisvállalkozások számára az egyik legnagyobb akadály az értékesítési csatornák bezárása, valamint az anyagok kiszámíthatatlan visszatérő áramlása (akadályozza a termékek hatékony visszanyerését) a termékek újragyártását és újrafelhasználását magában foglaló körkörös gyakorlatokban.

Másrészt, az ügyfelek elégtelen tudatosítása a zöld termékek előnyeiről nem ösztönzi a fogyasztási szokások megváltozását, és a keresleti oldal gyakran nem gyakorol jelentős nyomást a kisebb szervezetekre a fenntarthatósági kritériumok teljesítésére vagy a körkörös gazdaságú üzleti modell kidolgozására. A körforgásos gazdaságra való áttéréshez szükség van a fogyasztók életmódjának és viselkedésének megváltoztatására. Néhányan a körforgásos gazdasági gyakorlatokat drágább és nehezen megvalósítható alternatíváknak tekintik, amelyeknek nincs kézzelfogható haszna, vagy hajlandók megváltoztatni a fogyasztás és a tulajdon fogalmát (az árukat a társadalmi státus szimbólumának tekintik). A nyilvánosság reakcióját általában nehéz megjósolni, mivel nagymértékben függ a társadalmi normáktól és a külső körülményektől. Ezenkívül az értékláncok hatalmas szereplői ellenállhatnak a változásoknak status quo érdekeik miatt, befolyásolva a kis szereplők innovatív üzleti modellek felé történő előrehaladását. Alacsony alkupozíciójuk miatt a zártkörű üzleti modell létrehozására törekvő kkv-k nagyobb valószínűséggel, többletköltségekkel szembesülnek, mivel az ellátási lánc szereplői egyenlőtlenül osztják el a hatalmat.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

A kisvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérésének akadályai

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

Előző cikkünkben már megismerkedtünk a körkörös gazdasági modellek akadályainak kategóriáival. Jelen cikkben kifejtésre kerülnek az alábbiak, a tőkehiány, a kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya, az információhiány, továbbá az adminisztratív terhek.

A tőkehiány az egyik széles körben jelen lévő akadály. A szint az induló költségek, a közvetett (idő és emberi erőforrások) költségek és a várható megtérülési idő különösen fontos a kkv-k számára, mivel ezek általában sokkal érzékenyebbek, mint a nagyvállalatok bármelyike. Például egyes esetekben a termékszolgáltatási üzleti modellek (pl. Lízingszolgáltatások) magasabb előzetes költségeket igényelnek, mint az eladási tranzakciók üzleti modelljei, míg egyes termelők a termékszolgáltatásokat a termelési üzleti modellek fenyegetésének tekintik. A körforgásos üzleti modell megvalósítása szintén a termék életciklusának folyamatos nyomon követését és javítását igényli, ennélfogva a társaságnak jelentős mennyiségű erőforrást kell elkülönítenie az összes fél (azaz az alkalmazottak és az ügyfelek) elkötelezettségének fenntartása érdekében. Ezenkívül a külső finanszírozáshoz, például az EU és az állami támogatások révén, gyakran nehéz hozzáférést biztosítani, mivel a kkv-k személyzete és az irányítási korlátozások általában nem teszik lehetővé az ilyen lehetőségek gondos felmérését. A kereskedelmi bankok finanszírozását illetően a kkv-k gyakran nehézségekbe ütköznek a bankok által megkövetelt biztosítékok vagy garanciák megszerzésében. Végül, nem állnak rendelkezésre új finanszírozási módszerek az innovatív üzleti modellek előmozdítása érdekében.

A kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya széles körben elismert jelentős akadálya a környezetvédelmi beruházások megkezdésének. A konkrét, koherens és szigorú jogalkotási keret hiánya gyakran akadályozza a kkv-kat abban, hogy mérlegeljék a zöld megoldások működésbe történő beépítését. Például a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályoknak nincs koherens definíciójuk. Ezt erősíti a megfelelő piaci jel hiánya (alacsony nyersanyagárak), amely nem ösztönzi az erőforrások hatékony felhasználását vagy a körforgásos gazdaságba való áttérést. Az efféle externáliákat (környezeti költségeket), nevezetesen a közegészségügyre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, nem veszik figyelembe a termékek árában.

 Az innovációs politikák ritkán integrálják az új körkörös üzleti modell lehetőségeket, mivel fő hangsúlyuk a növekvő innovációra és a hatékonyságra épülnek. Ezenkívül a versenyjog akadályozza a vállalatok közötti együttműködést, és elriasztja a termékek körkörös kialakításának, fejlesztésének és a fordított infrastruktúrának a megértését. Egyrészt az üzleti folyamatokkal kapcsolatos ismeretek megosztása károsíthatja a vállalkozások versenyképességét, másrészt a termék értékláncokon belüli cégek közötti szoros együttműködés kartellképzésnek tekinthető. Végül arról számoltak be, hogy néhány országban a környezetvédelmi előírások végrehajtása még nem teljes mértékben hatékony, ami nem ösztönzi a vállalatokat arra, hogy melléktermékeikre keressenek potenciális vásárlókat. A vállalatok a hulladékgazdálkodást is olyan ágazatként azonosították, amely új üzleti lehetőségeket fedhetnek fel.

 A kutatás rávilágított arra is, hogy nincs információ a körforgásos gazdaság és a környezetvédelmi jogszabályok előnyeiről. A legtöbb vállalkozás soha nem hallott a „körforgásos gazdaság” kifejezésről, vagy nem értette annak jelentését. A körkörös gazdaságba történő sikeres áttérés csak kollektív erőfeszítésekkel érhető el, ehhez az ismeretek és az innováció cseréjére és terjesztésére van szükség az értéklánc különböző szereplői között. Gyakran előfordul azonban, hogy az információkat bizalmasan őrzik a vállalatok, vagy előfordul, hogy az embereknek nehezen tudják továbbadni szakértelmüket, ezáltal megakadályozva a körforgásos üzleti modellek szélesebb körű terjesztését és fejlesztését. Az új körkörös üzleti modellek korlátozott alkalmazása miatt a sikeres paradigmák múltbeli tapasztalatai, amelyek javítják a gyakorlati ismereteket, még nem állnak rendelkezésre széles körben, ami bizonytalanságot idéz elő a körkörös gyakorlatok bevezetésében. Az információcsere-rendszer hiánya további akadályt jelent a körkörös üzleti modellek hatékony bevezetése szempontjából. A titoktartás, a bizalom hiánya és a verseny kérdése (a versenyjoggal együtt, amint azt korábban tárgyaltuk) gátolja a tudás és a termékinformáció megosztását a vállalatok között, és akadályt jelent a társtermelés, az innováció és a termékek életciklusának hatékony kezelése terén.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Kis- és középvállalkozások körkörös gazdasági modellre való áttérése

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) egyre inkább tudatában vannak a hurkok bezárásának és az erőforrás-hatékonyság javításának előnyeivel. Az előnyök közé soroljuk például az anyagköltségek megtakarítását, a versenyelőnyök létrehozását és az új piacokra való belépést. Ugyanakkor különféle akadályok – nevezetesen pénzügyi források és technikai ismeretek hiánya – kihívásokat jelentenek a kisvállalkozások számára a körforgásos gazdaságra való áttérés során. Ennek a cikknek az a célja, hogy javítsa a kkv-k tapasztalatait és megértését, a körforgásos üzleti modellek végrehajtása során tapasztalt akadályokkal és lehetőségekkel szemben.

 A körkörös gazdaság olyan koncepció, amely számos különféle gondolatiskolában és elméletben gyökerezik, amelyek megkérdőjelezik az uralkodó lineáris gazdasági rendszereket, és amelyek feltételezik, hogy az erőforrások végtelenek.

A körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek a kkv-kban történő bevezetésének akadályainak felmérése sokféle felmérésen és forráson alapult. Ezek a források elemzéseiket általában a vállalatokon, vagy kifejezetten a kkv-ken, vagy azok egy részén alapulnak, pl. kkv-k egy földrajzi területen. Ezek a vállalkozások azonban még nem tettek lépéseket a körkörös üzleti modellek felé, következésképpen válaszuk inkább az észleléseken alapuló megfigyeléseket, mint a tényleges tapasztalatokon lévőket. Ez a cikk kiterjeszti az elemzést azáltal, hogy azokra az EU-kkv-kra összpontosít, amelyek már alkalmazták a körforgásos üzleti modelleket, és így sikerült leküzdeniük a lehetséges akadályokat. Egy újszerű elem megtalálható a különböző európai országok reprezentatív kkv-ágazataiban, amelyek sikeresen bevezetik a körkörösséget az üzleti modellekbe, megkönnyítve az ágazatközi tudásfejlesztést. Ez különösen fontosnak bizonyulhat, mivel a körforgásos gazdaságra való áttérés több ágazatra alkalmazható, és hasonló utakon és mintákon is követhető.

A vizsgálataink alapján az akadályokat a következő kategóriákba soroltuk: vállalati környezeti kultúra, tőkehiány, kormányzati támogatás / hatékony jogszabályok hiánya, információhiány, adminisztratív terhek, a műszaki és technológiai tudás hiánya, valamint a keresleti és kínálati hálózat. A kategóriákat az alábbiakban magyarázzuk. Ebben a cikkben a vállalati környezeti kultúra akadályait ismertetjük.

A vállalati környezeti kultúra akadályai a társaság (vezetője és alkalmazottai) filozófiájára, szokásaira és hozzáállására utalnak a körforgásos üzleti gyakorlatok megvalósításában. Például sok kkv-ban az igazgató a vállalat tulajdonosa is, és jelentős befolyással bír a vállalat stratégiai döntéseire. Ebben a tekintetben néhány kkv-menedzser pozitív hozzáállása lehet a kulcs a körforgásos gazdaságban. Ezenkívül a kkv-tulajdonosok vagy vezetők eltérő kockázatértékeléssel is rendelkeznek. A vezetők erős kockázatkerülése akadályozhatja a körforgásos gazdaság megvalósulását, míg a végrehajtásával járó előnyök felmérése után is. A változásokkal szembeni ellenállás az üzleti modelleket a hagyományos konfigurációjukba zárva tartja és komoly szűk keresztmetszetet jelenthet a mikro-kisvállalatokban. Ugyanezen kategóriába tartoznak a munkavállalók hozzáállása és viselkedése is. Míg a környezettudatos társaságnál való munkavégzés motiválhat egyes alkalmazottakat, mások idegenkednek vagy nincsenek tisztában azzal, hogyan kell megváltoztatni a szokásos üzleti tevékenységeket, egyes esetekben a zöld gyakorlatokat akár további munkaterhelésnek is tekintik.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1

Kisvállalkozások a gazdasági növekedésben

 „Iránytű a vállalkozások fejlesztéséhez”* című cikksorozatunkban a marketing megjelenésétől kezdve, a marketing összetételén és buktatóinak bemutatásán át szeretnénk megismertetni az olvasót a marketing szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.
—–

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) alapvető szerepet játszanak a gazdasági növekedés előmozdításában a világ gazdaságaiban. A fejlődő országokban a kkv-k jelentős szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, a virágzó magánszektor felépítésében és a gazdaságok diverzifikálásában. A 206 fejlődő országból, 99 fejlődő gazdaságból összegyűjtött vállalkozási felmérési adatok alapján a Világbank tanulmánya megállapította, hogy a tanulmányban a medián országban a munkahelyek 86% -át a 250 vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kkv-k adták.

A fő tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy vállalkozás melyik kategóriába sorolható, az az alkalmazottak létszáma, illetve a vállalkozás forgalma. A közepes méretű vállalkozás 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztat, a kisvállalkozás 50 főnél kevesebbet, míg a mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb alkalmazottal bír.

Az országok többségében a mikro-, kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás jelentős részét képviselik. Mind a fejlődő, mind a fejlett országokban az ilyen vállalatok a teljes foglalkoztatás mintegy kétharmadát teszik ki. Különösen a fejlődő országokban a kisvállalkozások kritikus eszközeik lehetnek a társadalmi befogadás szempontjából, többek között azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak a nők számára a gazdasági tevékenységekben való részvételhez.

Noha a legtöbb országban az kkv-k a munkaerő többségét foglalkoztatják, a GDP-hez való hozzájárulásuk alacsonyabb, a fejlődő országokban körülbelül 35%, a fejlett országokban pedig körülbelül 50%. Ennek oka elsősorban az, hogy ezek a kisebb vállalkozások sokkal kevésbé termelékenyek, mint nagyobb társaik.

A legtöbb országban a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) 10–250 embert foglalkoztató vállalkozásoknak tekintik. A legfeljebb 10 alkalmazottat foglalkoztató cégeket általában mikrovállalkozásoknak nevezik.

Annak ellenére, hogy új lehetőségek merültek fel a kisebb cégek számára a világpiacra való csatlakozáshoz, a kkv-k részvétele a nemzetközi kereskedelemben nagyon korlátozott. Számos tanulmány kimutatta, hogy az kkv-ket a kereskedelem akadályai inkább befolyásolják, mint a nagyobb vállalatokat. Az akadályok közé tartozik a nem vámjellegű akadályok, a nehézkes rendeletek és a határellenőrzési eljárások, a finanszírozáshoz való hozzáférés és az átláthatóság hiánya.

A kkv-k különleges helyzetét néhány WTO-megállapodás, továbbá többoldalú megállapodások és munkaprogramok, valamint technikai együttműködés révén elismerik és kezelik. Például a dömpingellenes megállapodás, valamint a támogatásokról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás egyes rendelkezései csökkentik a kisvállalkozásokra vonatkozó információszükséglet terheit, és lehetővé teszik a kormányok számára, hogy bármilyen segítséget nyújthassanak számukra.

Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot.

A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák. Fejlődőbb térségekhez hasonló evidens viszonyrendszereket itt ki kell építeni, fel kell kutatni a lehetséges partnereket. Sok esetben ezen reális igényt maguk a vállalkozások is nehezen ismerik fel, illetve, ha fel is ismerik, a marketingismeretek megszerzését bonyolult feladatnak tartják, idegenkednek tőle vagy szűkös forrásaikból nem áldoznak erre a területre a megtérülés feltételezett hiánya miatt. A vállalkozások így nem tudnak a meglévő helyzetükből, lehetőségeikből kitörni és ezt logikusan alá is tudják támasztani tudás- és forráshiányra hivatkozva.

A projekt abban kíván segíteni, hogy elérhető árfekvés mellett olyan differenciált tudásanyagot biztosítson, amelyben mind az üzleti ismeretek és az iskolázottság alacsonyabb szintjén lévők, mind a marketinget valamilyen szinten már gyakorlók új képességekhez jussanak. A projektet alkotó oktatási és médiaszolgáltatás révén a vállalkozások pszichés és kognitív képességeinek megfelelő módszertannal fejleszthetik a saját marketingképességeiket, illetve egy idő után akár saját lábra is állhatnak.

—–
* A VKB Nonprofit Kft. egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketingtevékenységének megsegítésére fókuszál. A marketing csomag kidolgozása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00162 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ, kapcsolatfelvétel:
VKB NKft.
Iránytű – vállalkozásfejlesztési program

(X)
ESZA Európai Unió Európai Szociális Alap infoblokk_also_ESZA_EU-2-1